All-on-4 fogimplantátumok - őszintén / 4. rész: Egy hónappal a műtét után

A következő találkozó megint egy sosem látott asszisztenssel történt, aki leszedte a fogkövemet, ami közben kialakult, de mivel pisilnie kellett, elég türelmetlenül végezte a munkáját. Többször kértem, hogy inkább menjek ki mosdóba, és úgy folytassuk, de azt mondta, nem kell, jó így. Oké. Ebből az lett, hogy több helyen is belemart az ínyembe, és amellett, hogy fájdalmat okozott, sebeket is. 

Kértem, hogy rajzoljon pár függőleges csíkot a fogsorra, hogy ne úgy nézzek ki, mintha egy Barbie-rajzfilmből jöttem volna. 

Meg is csinálta a csíkokat, sokkal jobb lett, csak arra nem figyelt oda, hogy ne legyenek éles kiszögellések a fogsoron, ezért aztán másnapra teljesen szétszedte a szám belső felét az érdes fogsor, iszonyatosan fájt, és mehettem vissza hozzájuk javításra. Itt találkoztam egy újabb asszisztenssel, aki lecsiszolta, és megmutatta, milyen gélt vegyek a gyógyszertárban, amivel begyógyíthatom a sebeket (GengiGel - pokol drága, de tényleg jó). 

Mivel a műtét után 3 hónappal lehet elkezdeni a fogpróbákat, és nekem az pont karácsony előtt lett volna, úgy döntöttek, hogy majd január közepén folytatjuk a kezelést, addig marad az ideiglenes a számban. Aztán novemberben váratlanul felhívtak, hogy hopsz, van egy lemondás december elején, akarok-e menni? Hát hogy a viharba ne akarnék? De nem gond, hogy még nem telt le a három hónap? Nem, nem, tulajdonképpen 2-2,5 hónap is elég a gyógyuláshoz. Ez azért lepett meg, mert amikor korábban kértem, hogy hozzuk előrébb a fogpróbát, azt a választ kaptam, hogy 4-5 hónap minimum kelleni fog a gyógyuláshoz, van, akinek még több is, ne sürgessem. Aha... oké. 

El is kezdtük december elején a fogpróbát, itt végre megint egy olyan orvoshoz kerültem, akit ezután többször is láttam, már egészen elszoktam tőle, hogy valakit újra látok. Sárig Edvin levette a fogmintát, következő héten harapáspróba volt, majd a karácsonyi szünet előtt volt egy próba, ahol én kértem, hogy valami tartósabb cuccal tömje be a csavarhelyeket, mert a szilikonos tömés gyakorlatilag az első étkezésnél kijön, és megeszem állandóan, és karácsonykor nem akarok így maradni. Azt felelte, rendben, az ideiglenes fogsor anyagához hasonló anyaggal betömi, az jó lesz. 

Hazafelé találkoztam a lányommal a városban, és beültünk enni egy gyorskajáldába (addigra már elég jó voltam nyammogásból, ha kicsi falatonként ettem az ételeket, egészen jól ment). Egyszerre azt éreztem, hogy valami nem oké a számmal, és kiderült, hogy tényleg nem: kb. duplájára dagadt az alsó ajkam, minden jel arra mutatott, hogy valami allergiás reakció, ezért gyorsan be is vettem egy gyógyszert (még jó, hogy mindig van nálam). Így nézett ki a különbség (gyógyszer után, amikor már kicsit lappadt): 

Másnap reggel írtam az orvosnak, elküldtem a képet is, hogy valami nagyon nem oké, és hogy szöget ütött a fejembe, hogy nem azért nem akar-e a szám normál méretűre visszaállni, nem az okozza-e a problémát, hogy én allergiás vagyok az akrilátra, és most, hogy tett ilyen tömést a csavarlyukba, megint még jobban belobbant az egész? Hát, de igen, ez ritkán előfordul, ha nem megy le a duzzanat gyógyszerre sem, szóljak, és megnézi. Másnapra adott időpontot, amit aztán reggel lemondtam, mert addigra nagyjából helyrejött, de onnantól az allergia új lendületet kapott bennem, és kikészített. 

Nem viccelek, mindenre belobbant: evés, ivás, fogmosás, beszéd... mindentől rögtön bekeményedett, dagadni kezdett, feszült, fájt. Így mentem neki a karácsonynak, majd január közepén jött vissza doktor úr a szabiról, akkor folytattuk a próbákat. Bár másoknak elég 2 próba, persze nekem nem volt elég, 3 is kellett, így február elején kaptam meg a végleges fogsort. 

Azt hiszed, ott már minden rendben volt? Aligha. Ezt majd a következő részben fogom elmesélni.